Az önkéntes egészségpénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. Az önkéntes egészségpénztárakra vonatkozó legfontosabb szabályokat a többször módosított, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokról szóló 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet tartalmazza.
 
Az önkéntes egészségpénztár alapfeladata - a törvény alapján - az egészség védelmét szolgáló programok szervezése és finanszírozása, egészségügyi szolgáltatások megvásárlása. Ezek mellett, az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is elláthat, úgymint: a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását.
 
Az egészségpénztár, szolgáltatásait saját maga szervezheti (akár más pénztárak tagjai, más magánszemélyek, ill. intézmények részére is), vagy e célra szolgáltatásszervező intézményt is igénybe vehet. Természetbeni szolgáltatásait egészségpénztári szolgáltatón keresztül is nyújthatja.
 
Az önkéntes egészségpénztár - a 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint - tagjai, illetve (a pénztártagok rendelkezése alapján) azok közeli hozzátartozóik részére a következő szolgáltatásokat nyújthatja (a rendeletben szereplő feltételek megléte esetén):
 
1. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nem, vagy csak részben finanszírozott szolgáltatások:
 
a)bármely, a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatást kiegészítő, vagy helyettesítő, egészségügyi szolgáltatónál igénybe vett, egészségügyi szolgáltatás, melyek között, mint prevenciós szolgáltatásoknak minősülőket, külön ki kell emelni a szűrővizsgálatokat (méhnyakrák, emlőrák- vastagbélrák-, prosztatarák-, mozgásszervi-, AIDS-, mentális zavarok korai felismerését célzó- és fogászati szűrés)
b) otthoni gondozás (helyi önkormányzati engedéllyel bíró egészségügyi szolgáltató által),
c) természetgyógyászati szolgáltató által nyújtott szolgáltatás,
d) gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápiás kezelés,
e) gyógyfürdő, mozgásszervi betegségeket ellátó terápiás intézmények, gyógyfürdőkórház, klímagyógyintézet, gyógyvíz-ivócsarnok, gyógybarlang egészségügyi szolgáltatásai,
f) rekreációs üdülés, gyógyüdülés (naptári évenként együttesen 160 eFt összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybe vétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 240 eFt összegben),
g) közfürdők fürdőgyógyászati kezelései,
h) sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások: pálya-, uszoda-, terembérlet (nem tekinthető a sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadásnak és ezért nem finanszírozható az utazás, szállás, sportruházat és az étkezés költsége),
i) aktív testmozgást segítő sporteszköz vásárlásának, illetve bérlésének támogatása, naptári évenként legfeljebb 75 eFt összegben, több szolgáltatásra jogosult személy által történő együttes igénybe vétel esetén naptári évenként együttesen legfeljebb 113 eFt összegben,
j) Braille írással készült könyvek, magazinok árának támogatása, valamint vak pénztártag, vagy pénztártag vak közeli hozzátartozója részére hangoskönyv és elektronikus könyv vásárlásának támogatása,
k) mozgáskorlátozott, vagy megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét könnyítő speciális eszközök árának, lakókörnyezetük átalakítási költségeinek támogatása (korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerzése),
l) vakvezető kutyával összefüggő költségek támogatása,
m) egészségügyi szolgáltató, vagy természetgyógyász által nyújtott szenvedélybetegségről leszoktató kezelések, preventív kúra mozgásszervi bajok megelőzésére, léböjt és méregtelenítő kúra, fogyókúraprogram.
 
A 263/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet meghatározza, hogy a szűrővizsgálatok mellett mely szolgáltatások minősülnek prevenciós szolgáltatásnak.
 
Fontos megkötés 2006. január 1-jétől, hogy az f) és i) pontokban meghatározott szolgáltatásokat a pénztártag abban az esetben veheti igénybe, ha a tárgyévben igénybe vett ilyen szolgáltatás ellenértékének megfelelő összeg, a tárgyévet megelőző év utolsó napján egyéni egészségszámláján rendelkezésre áll. Amennyiben a pénztártag a tárgyévet megelőző év utolsó napján nem volt egészségpénztári pénztártag, akkor az f) és i) pontokban meghatározott szolgáltatások igénybe vételére nem jogosult a tárgyévben.
 
Az egészségpénztáraknak 2006. május 31-ig kell az alapszabályukat ennek megfelelően módosítaniuk. Ezt figyelembe véve, az egyéni számla tárgyévet megelőző évi záró egyenlegét, az f) és i) pontokban meghatározott szolgáltatások vonatkozásában 2006. május 31. után kell figyelniük a pénztáraknak.
 
2. Egészségügyi célú önsegélyező szolgáltatások:
a) gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatása, úgymint
1.az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek törzskönyvezéséről és a forgalomba hozataluk engedélyezéséről szóló jogszabályban meghatározott, hatóság által engedélyezett, lakosság számára közvetlenül forgalmazott humán gyógyszerek (beleértve a homeopátiás gyógyszereket és az immunológiai készítményeket is) árának támogatása;
2.a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló jogszabályban meghatározott engedély alapján behozatalra engedélyezett gyógyszerek, immunológiai készítmények árának támogatása;
3.orvosi vényen rendelt egyedi összetételű (magisztrális) gyógyszerkészítmények árának támogatása;
4.a hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben és a hatályos Formulae Normales-ben meghatározott, közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas gyógyszeranyagok árának támogatása;
5.az anyatej helyettesítő és anyatej kiegészítő tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;
6.a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló jogszabályban meghatározott tápszerek megvásárlásának támogatása;
7.társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről szóló jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök megvásárlásának, kölcsönzésének támogatása, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott részre, vagy e támogatás igénybevétele nélküli megvásárlásának támogatása;
8.közvetlen lakossági felhasználásra alkalmas, minőségi tanúsítványok kiadására jogosult intézmény által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező, illetve CE megjelöléssel ellátott, az orvostechnikai eszközökről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti orvostechnikai eszköz megvásárlásának támogatása;
9.egészségügyi hatóság által engedélyezett csecsemő- és betegápolási cikkek megvásárlásának támogatása;
10.gyógyszertárban, gyógyfürdőben vagy gyógyvíz-ivócsarnokban értékesített gyógyvizek megvásárlásának támogatása;
11.gyógyszertárban értékesített gyógyteák megvásárlásának támogatása;
12.gyógyszertárban értékesített fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása;
13.az OGYI által kiadott engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása.
 
b) a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén kieső jövedelmek teljes vagy részbeni pótlása,
 
c) a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatása.
 
Az adott egészségpénztár által nyújtott szolgáltatásokról részletes információk az egészségpénztáraknál állnak rendelkezésre.
 
Az önkéntes egészségpénztár szolgáltatásait rendszeres tagdíjbefizetésekből, egyéni számlavezetés alapján szervezi, finanszírozza, illetve nyújtja. A tagdíj fizetését a munkáltató, a törvényben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhatja. A tagdíjfizetéshez, illetve a munkáltatói hozzájáruláshoz kapcsolódó adókedvezményekről a pénztárak felvilágosítást adnak az érdeklődőknek.
 
A pénztár Közgyűlése dönt a minden pénztártagra kötelezően előírt, ún. egységes tagdíj nagyságáról, amelyet minden pénztártagnak egységesen fizetnie kell. A tagok megszabhatják, hogy milyen gyakorisággal (havi, negyedéves, éves) fizetik tagdíjukat, ill. lehetőségük van eseti befizetésekre (többletbefizetésre) is.
 
Az egészségpénztári tagok befizetései három tartalékba kerülnek:
- fedezeti tartalék, amely a tag egyéni egészségszámlájára (egyéni számla) jut, amelyből az egészségügyi célú szolgáltatások finanszírozása történik,
- működési, amelyből a pénztár a működési költségeit finanszírozza,
- likviditási tartalék, amely az időlegesen fel nem használt pénzeszközök gyűjtésére és a két másik alap általános tartalékaként szolgál.
 
Az egészségpénztárak – az alapszabályban rögzítettek szerint – az egyes szolgáltatásokat vagy a szolgáltatásra jogosult tagok egyéni számlájának megterhelésével, vagy több tag egyéni számlájának egyidejű megterhelésével finanszírozhatja. Amennyiben a pénztár – a tagok többségének akarata alapján – ez utóbbi módon is kíván finanszírozni szolgáltatásokat, akkor az alapszabályban rendelkezni kell az egyes szolgáltatások fedezetének elkülönített létrehozásáról a fedezeti tartalékon belül, annak mértékéről, felhasználási módjáról, illetve az egyéni számláknak a közös szolgáltatás fedezetéül szolgáló együttes és arányos megterheléséről.

A pénztártagnak lehetősége van rendelkezni arról, hogy egyéni egészségszámla követelésének meghatározott, elkülönített részét a rendelkezésétől számított két évre leköti. Ezzel a tag azt vállalja, hogy a kétéves időtartamon belül a lekötött összeget nem veszi igénybe a pénztári szolgáltatások finanszírozására.
 
Fontosabb fogalmak:
 
Nyílt pénztár
Az a pénztár, amely a lehetséges pénztártagok körét nem korlátozza.
 
Zárt pénztár
Olyan pénztár, amely szakmai vagy más szervezési elv alapján (pl. terület, ágazat, munkahely) a pénztár lehetséges tagjainak körét meghatározza.
 
Egységes tagdíj
A Közgyűlés által meghatározott minden pénztártagra kötelezően előírt tagdíj.
 
Eseti befizetés
A tag saját elhatározása alapján saját egyéni egészségszámlájára eszközölt befizetés.
 
A tagdíjakból a fedezeti, a működési, és a likviditási tartalékra jutó rész aránya (%)
A pénztárnak a bevételeit (befizetett kötelező és kiegészítő tagdíjak, egyéb bevételek) három részre kell bontania. A bevételek egy részéből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni, illetőleg egy részét pedig működési tevékenységre elkülöníteni.
 
A tagok által fizetett tagdíjat, a munkáltatói tag (munkáltatói tagok) által fizetett hozzájárulást, a vagyon értékesítéséből származó összeget és a tagok egyéb befizetéseit a pénztár - a működési szükségleteinek megfelelően - a fedezeti, működési és likviditási tartalékba helyezi. A befektetések hozamát abba a tartalékba kell helyezni, amelynek befektetéséből származik.
 
A tartalékok kizárólag a törvény előírásai szerint használhatók fel. A befizetések tartalékok közötti felosztásának mértékét, a pénztár az alapszabályában szabályozza.

A fedezeti tartalék az egészségügyi célú szolgáltatások finanszírozására szolgál. Ezen belül külön kell kezelni az egyéni egészségszámlákat és a szolgáltatási számlákat.

A likviditási tartalék a pénztár fizetőképességének biztosítására szolgáló, a tagok által közösen finanszírozott tartalék.

A működési tartalék a bevételek működési tevékenységre elkülönített része, a pénztár működésének a tagok által közösen megteremtett forrása.

Szolgáltatási kiadások
A pénztári szolgáltatásokat, tagdíj ellenében, csak a tagok, illetve - amennyiben azt az alapszabály tartalmazza - a közeli hozzátartozók, kedvezményezettek vehetik igénybe (közeli hozzátartozó: a Ptk. 685 §-ának b) pontjában megjelölt személy és az élettárs). A szolgáltatások nyújtása érdekében a pénztár a pénztárvagyon erejéig más jogi, illetve természetes személyekkel szemben kötelezettséget vállalhat, például szerződést köthet és természetesen a vállalt kötelezettségekért, tartozásért a saját vagyonával felel. A szolgáltatások igénybevételének feltételeit a pénztár szolgáltatási szabályzata állapítja meg.